A japán gyártó 2006 nyarán
mutatta be a Canon EOS 400D modelljét, amely a belépő szintű Canon EOS 350D-t
volt hivatott leváltani. A Nikonhoz képest a Canon még nem tagolta annyira a
modellpalettáját, így a Canon EOS 400D-t valahol a Nikon D40 és a Nikon D80 közé
lehet pozicionálni.
A Canon EOS 400D egy 10,1
megapixeles APS-C méretű CMOS érzékelőt kapott, amely mérsékelt, de határozott
előrelépés az elődhöz képest. Az érzékenységet ISO 100-1600 között lehetett
állítani, sajnos még mindig csak 1 Fé lépésekben. Ezt azért írom, mert a Canon
EOS 30D esetében az érzékenységet 1/3 Fé lépésben lehet állítani, de sajnos ezt
a tulajdonságot a lejjebb pozicionált Canon EOS 400D még nem kapta meg.
A Canon EOS 400D az elődhöz
képest nagyobb érzékenységű, immár 9 pontos autofókuszt kapott, amelyeket a
Canon EOS 20D-ben és a Canon EOS 30D-ben is megismerhettünk. A 35 mezős
fénymérés lényegében nem változott.
A Canon EOS 400D-ben továbbra is
egy DIGIC II képfeldolgozó processzor dolgozik, amely sem az elődben, sem ebben
a modellben nincs igazán nagy kihívásnak kitéve, így nem volt indokolt a
lecserélése.
A sorozatfelvétel sebessége nem
nőtt – maradt 3 kép/másodperc, viszont a puffer jelentősen javult, hiszen 27
JPEG kép erejéig hagyhatjuk az ujjunkat az exponáló gombon.
Az elődökhöz képest hatalmas előrelépés, hogy a Canon EOS 400D integrált automatikus érzékelőtisztító funkciót kapott, amely segít abban, hogy az érzékelő mindig makulátlanul tiszta maradjon.
Az elődökhöz képest hatalmas előrelépés, hogy a Canon EOS 400D integrált automatikus érzékelőtisztító funkciót kapott, amely segít abban, hogy az érzékelő mindig makulátlanul tiszta maradjon.
Látványos előrelépés, hogy a Canon
EOS 400D a magasabban pozicionált vázak után megkapta a 230.000 pixeles 2,5 colos
LCD kijelzőt, amely sokat dob a kinézetén, és persze sokkal praktikusabb, mint
az előző kijelző. Ezzel párhuzamosan eltűnt a kijelző feletti (csúnya) státusz
kijelző.
A Canon EOS 400D jelentős
változtatáson esett át az elődökhöz képest, és véleményem szerint ez a gyártó
első olyan belépő szintű váza, amely némi kompromisszummal ugyan, de megfelel
még a mai igényeknek is, tehát érdemes őket keresni a használt piacon.
Használt Canon EOS 400D
vásárlását azoknak ajánlom, akik ismerkednek a digitális tükörreflexes
fényképezéssel, illetve azoknak is kiváló alternatíva lehet, akik a MILC, vagy
komolyabb bridge gépüket szeretnék tükrös vázra cserélni.
Azért ez az ostobaság netovábbja: "azoknak is kiváló alternatíva lehet, akik a MILC, vagy komolyabb bridge gépüket szeretnék tükrös vázra cserélni". Ki az aki MILC-et cserél DSLR-re??? Fordítva már rengetegen vannak. A MILC-ek képminőségben és használhatóságban messze túlmutatnak az alsó és középkategóriás DSLR-eken, sőt a legjobb MILC-ek elverik már a profi DSLR-eket is. A cikk 2014-es, én akkor cseréltem le a Canon DSLR szettemet Fuji MILC-re (X-T1). Életem egyik legjobb döntése volt. Szóval óvatosan a részrehajló kijelentésekkel. Az EOS 400D belépőszintű gép. Annál szinte bármelyik MILC jobb. Ne cseréljétek le, ha jót akartok magatoknak. :-)
VálaszTörlésCsak megjegyzem, hogy a Canon szettemben sok L-es objektív volt, többek közt 70-200/2.8L és ami nem L-es, az is a jobb fajta, pl. 17-55/2.8. Szóval nem a kitobjektíves képminőségekkel hasonlítottam össze az eredményt. Napfényben is sokkal jobb volt a MILC, de magas ISO-kon, kevés fényben egyszerűen köröket vert a DSLR-re...
VálaszTörlés